2011. december 24., szombat

Koreai Barátok közt...avagy az F4 piros lapot küldött neked

Ne értsétek félre, a címe nem azt jelenti, hogy odakint virágok felett repkedő fiúk hódítják meg a lányok szívét...ők is ugyanúgy Ferrarival érkeznek! A Boys Over Flowers elindított egy óriási dorama lázat, aminek azóta is ő maga az egyik csúcsképviselője. Olyan kaliberű, mint nálunk a Barátok Közt (csak ennek nincs 5904 része), vagyis mindenki ismeri. Nem láttad még? Ajaj...akkor az F4 már biztos postázta neked a piros lapot...kezdhetsz félni!

Kemény fába vágtam a fejszémet, mikor elhatároztam, hogy az egyik legismertebb és legsikeresebb koreai drámáról írok pár szót. Először is feltenném a kérdést: létezik olyan Kpop fan, aki nem repdesett még ezekkel a fiúkkal a virágok felett? Elsőként elemezzük kicsit magát a címet. Boys Over Flowers (Boys Before Flowers). Ennél frappánsabb és megragadóbb elnevezést nem is adhattak volna a sorozatnak. A cím hallatára már én magam is úgy érzem, hogy kinőttek a szárnyaim. Maga a történet rendkívül jól van tálalva, bár meg kell jegyeznem tipikusan koreai. Az átlagos iskolás lány bekerül egy elit vagy inkább sznob gimnáziumba, ahol szembeszáll a méltán híres F4 tagjaival, vagyis jobban mondva a vezetőjükkel. Az F4 pedig honnan lehet ismerős a közvéleménynek? Több millió tini legszebb álmaiból, mert persze nem akár milyen szereplőgárdával büszkélkedhet. Létezik olyan rajongó, aki nem hallotta még Kim Hyun Joong nevét? Na ugye, hogy nem? Hisz az eggyel előttünk lévő generáció egyik legnagyobb és legsikeresebb csapatának (SS501) volt a frontembere, azóta színészkedett egy kicsit (Playful Kiss), majd bebizonyította, hogy még szólóban is széttépik őt a rajongók. Valamint ott van Lee Min Ho, akinek ez a sorozat hozta meg az igazi sikert és azóta az ország első számú színészének számít, immáron nem kevés sikerrel a háta mögött (Personal Taste, City Hunter). Kim Bum nevét sem szabad elfelejteni, hisz a BOF után ő is az egyik legkeresettebb színésszé vált, és nem kellett szerepekért könyörögnie a különböző adóknál. Talán Kim Joon az egyetlen az F4 tagjai közül, akire azt kell mondanom, hogy nem igazán tudta kihasználni a sorozat lehetőségeit, és valahogy inkább háttérbe szorult az elmúlt években. Na de hogy a női főszereplő se maradjon ki, ejtsünk pár szót Koo Hye Sun-ról. Bevallom kezdetben nekem nem volt túl szimpatikus, és egy másik színésznőt sokkal jobban el tudtam volna képzelni a helyére, de ahogy haladt előre a történet, valahogy már tökéletesnek éreztem a karakterét. Az ötödik rész után teljesen megszoktam, s furcsa is lett volna valaki mást látni ebben a szerepben. Azonban vissza kell kanyarodnom magához a cselekményhez. Valahol ott tartottam, hogy az F4 tagjai, igaz? Nos tehát, miután a "menő srácok" jól lejáratják és megbántják a szegény átlagos lányt, Goo Joon Pyo (Lee Min Ho) szíve mégis meglágyul és ahelyett, hogy bántaná, inkább védelmezni kezdi. Ez egy nagyon szép szerelmi történet lenne, ha...mert igen..a koreai doramákban mindig van legalább egy (ha nem több) "ha". Ez esetben csupán annyi a bökkenő, hogy Geum Jan Di (aki meg kell jegyeznem, hogy a kezdeti esetlensége után kiválóan felfejlődött jellemként jelenik meg és még akaratát is érvényesíteni tudja) szíve jobban húz a kedves és elsőre sokkal szeretetre méltóbbnak tartott Yoon Ji Hoo felé. Egy mindenben tökéletes, csendes férfi felé, aki igaz az első részekben talán sokkal jobb partnernek tűnhet, ha nem lenne végtelenül oda egy modellért, aki mellesleg a F4 egyik legjobb barátja. Szóval ezen kusza szálak kibogozása kezdetben kissé bonyolult, főleg hogy Ji Hoo jelleme meglehetősen furcsa. Sőt néha valósággal érthetetlen. Mikor ezt az édes "négyest" tisztázzák, Geum Jan Di és Goo Joon Pyo végre elkezd egymásra találni, és egymás iránt érzett szeretetük átsegítő őket az eléjük gördülő, tökéletesen kidolgozott problémákon. Viszont értelme sem lenne a történetnek, ha közben Ji Hoo rá nem döbbenne, hogy ő is érez valamit a lány iránt..ironikus, nem? Azonban ez a sztori nem a Második esély címre hallgat...így bármennyire is eszméletlen az új hajával és a fehér ruháiban, lányok nem! Nem szabad bedőlni neki! Nem jár még egy esély. Bevallom ez olykor nekem is fáj, de Joon Pyo további kalandjai felejtették velem a hegedűszólam után érzett hiányt. A rendező a végét még kicsit megspékelte és nem hagyta, hogy a néző nyugodtan megállapíthassa, hogy ez egy happy end. Az utolsó részekben még egy sírógörcs közeli állapotot idéz elő, majd a könnyeink már az örömtől folynak, végül pedig megint jó nagy pofont ad nekünk. S a pofont követő eszméletvesztésből 4 évbe kerül, mire összeszedjük magunkat, de a végén elkönyvelhetjük, hogy megtaláltuk az egyik kedvenc koreai drámánkat, amit igazán érdemes mindenkinek megnézni. Valóban egy remek sorozat, ami ténylegesen elindította a koreai doramák diadalmenetét. A Boys Over Flowers óta számtalan, főleg a fiatal korcsoportot megcélzó szösszenetek láttak napvilágot. Azért is nevezem szösszeneteknek, mert eltérően a helyi hétvégi családi sorozatoktól, amik akár 200 részt is megélhetnek, ezek általában 16-25 rész között el is adják nekünk a sztorit. S a BOF ígyis a hosszabbak közé tartozik a maga 25 részével, tekintve hogy az általam eddig látott doramák 90%-a 16 részes volt. Magának a sorozatnak nem volt könnyű dolga, hisz lehet számmisztika miatt, lehet pusztán szerencsétlenségből, egy olyan évben adták ki, amit méltán nevezhetek a doramák nagy harcának. 2009...két csatorna...két rendkívül erős szereplőgárda...két merőben más történet...Lee Min Ho vs Jang Geun Suk....Kim Hyun Joong vs Jung Yong Hwa....Kim Bum vs Lee Hong Ki...avagy Boys Over Flowers vs You're beautiful. Harc az uzsonnás dobozokért. Igen, mert mindkét sorozat nagyon kedvelt volt az általános iskolások körében és ekkor még javában tombolt a "Nekem BOF van a dobozomon, neked meg semmi *nyelvnyújtás*)". Na jó azért ennél tényleg kicsit többről volt szó. Feltették hát a nagy kérdést: melyiket szereti/szerette jobban a közönség? S mielőtt bárki is eget rengető felmérések eredményét várna, közölnöm kell, hogy kishíján egál-egál. Mindkét sorozat hihetetlen népszerűséget szerzett, azonban az egyikőjük mégis képes volt kicsivel (tényleg nem túl sokkal) felülkerekedni a másikon, és kultusszá vált. Ez pedig a Boys Over Flowers. Van egyáltalán odakint olyan generáció, aki nem ismerné ezt a sorozatot? Persze nem azt mondom, hogy minden háziasszony kimcsi (kimchi..kinek hogy tetszik) készítés közben dúdolta, hogy "Almost paradise..."-t. Viszont az biztos, hogy már sírva menekült, mikor egy-egy rész után megjelent a lánya, aki rögtön az új epizód eseményeiről kezdett áradozni. Na jó, ez kicsit éles megfogalmazás, ugyanis a koreai anyukák nagyon örülnének, ha lányaiknak olyan férje lenne majd a jövőben, mint az F4 tagjai. A koreai doramák egyik meghatározó képviselője, abszolút csúcsa az eddigi történeteknek, amiket megfilmesítettek. Egy szerethető sorozat, ami valóban beköltözött minden háztartásba. A cím hallatán mindenki egy csodás álomvilágra gondolhatna, ahol a szépfiúk repkednek a virágok felett, ehhez képest egy hétköznapokban játszódó, eladható és igazán mai történetet kapunk. S a maga módján így is egy elkápráztató világot mutat be, kicsit késztetve az embert arra, hogy mégis higgyen a csodákban.

Ui.: Kérlek, ne kövezzetek meg! :) Imádom a You're beautiful-t is, és amint időm engedi arról is írok, de most a Boys Over Flowers ihletet meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése