31.rész

Épp válaszolt volna, mikor megszólalt a telefonja.
-Mennem kell! - mondta szomorúan.
-Rendben. - simogattam meg az arcát.
-De én nem akarok elmenni. - fúrta az arcát a nyakamba.
-De hát muszáj. - mosolyogtam.
-Tudom. - sóhajtott, mire az egész testemet bizsergés járta át.
Ezt ő is megérezte és belecsókolt a nyakamba, s egyre feljebb haladt, mígnem elért a számhoz. Szenvedélyes csókban forrtunk össze. Egyik kezét a fenekemre csúsztatta, míg a másik vándorútra indult a köntösöm alatt.
-Ha most nem indulok el, akkor letépem rólad ezt. - simított végig a selyem hálóingem pántján, mely kivillant a köntös alól.
Csak mosolyogtam és egy gyengéd puszit adtam az arcára. Neki persze nem volt elég és egy újabb csókot harcolt ki magának.
-Később találkozunk! - suttogta a fülembe és elviharzott.
Elégedett mosollyal nyugtáztam, hogy sikerült felkeltenem benne a vágyat. Gyorsan rendbe szedtem magam, és telefonáltam a családomnak és Lisanak. Elmeséltem nekik, hogy mi minden történt történt velem az elmúlt napokban. Persze a Sebes részt inkább kihagytam. Mikor letettük, leültem a laptopom elé és kicsit körülnéztem a neten. Úgy megfeledkeztem az időről, hogy mikor az órámra pillantottam, az már este 9 órát mutatott. Úgy döntöttem, hogy jobb ha már most ágyba bújok, de kopogtak az ajtón.
-Valami már nem ugyanaz! - állt előttem Fernando egy üveg vörösborral és két pohárral a kezében.
-Az a célod, hogy leitass? - tártam ki előtte vigyorogva az ajtót.
-Még az is lehet. - sétált beljebb nevetve.
Leült a nappaliban lévő kanapéra, kibontotta a bort és már töltötte is tele a poharakat.
-Hogyhogy meggondoltad magad? - ültem le mellé.
-Valamiért, ne kérdezd miért, mert én sem tudom, de úgy érzem megbízhatok benned.
-Nem akarok egoista lenni, de jól teszed. - kortyoltam bele a poharamba. - Na mesélj!
-Amikor a téli tesztek voltak, nem jött velem és mikor hazamentem a fürdőben egy idegen boxert találtam. Azt mondta menedzsere aludt egy éjszakát a vendégszobában, mert összeveszett a feleségével. Azóta mindig kimagyarázza valamivel magát, ha találkozni akarok a pasival. Aztán mikor a bahreini szezonnyitó után visszamentem Spanyolországba nem volt otthon. Csak késő éjjel jött meg. Teljesen szét volt zilálva. Kócos haj, az inge is félre volt gombolva. - nevetett fel keserűen. - Mikor rákérdeztem mi történt, még engem szidott le, hogy miért nem szóltam, hogy korábban érkezem.
-Mostanában mi a helyzet közöttetek? - néztem rá együttérzően.
-Amikor én otthon vagyok neki mindig el kell mennie valahová. A versenyekre pedig könyörögnöm kell, hogy elkísérjen. - sóhajtott.
-Rákérdeztél?
-Nem.
-Azért, mert szereted? - húztam fel a szemöldökömet.
-Inkább azért nem, mert félek a választól. Ő egy biztos pont az életemben.
-Szereted? - tettem fel a kérdést nyomatékosan, mert éreztem, hogy ki akarja kerülni a témát.
-Nem úgy, mint régen. - bökte ki nagy nehezen. - Már nem úgy élünk együtt, mint egy szerelmes házaspár.
-Üljetek le és beszéljétek meg! - tanácsoltam. - Nem vezet semmi jóra, ha folyton csak azt várjátok, hogy a másik mikor adja fel.
-Nem akarok egyedül maradni. - nézett rám segélykérően.
...............